A KATA-s vállalkozásokkal kapcsolatban sok kérdés merül fel az emberekben. Csábító lehetőség, ugyanakkor az emberek nagy része fél a buktatóktól, amit rejthet, és attól, hogy vajon jól jár-e hosszútávon, ha ezt a létformát választja.
Katás egyéni vállalkozónak lenni jól hangzik: beoszthatjuk magunknak az időnket, nincs többé főnök, akinek elszámolással tartozunk, annyit dolgozunk, amennyit mi elégnek ítélünk, akkor megyünk szabadságra, amikor mi szeretnénk, és nem utolsó sorban azzal foglalkozunk, ami érdekel, és amiben jók vagyunk.
Cserébe viszont nincs háttér, nem fogja a kezünket a cég, nincs biztosíték arra, hogy ez jól fog működni, eleget fogunk keresni. A kockázatot persze vállalni kell, hiszen anélkül nincs siker, ezzel a legtöbben tisztában is vannak. Viszont vannak olyan kérdéses részletek is, amik miatt felmerül a kérdés, hogy vajon hosszabb távon, esetleg rendkívüli helyzetben is megéri-e katásnak lenni, vagy ez csak addig olyan szuper, amíg jól fut a szekér.
A KATA és a juttatások
Rendkívüli helyzet alatt értjük például azt, amikor valaki átmenetileg nem tud dolgozni bármilyen okból, és a keresete után járó juttatásokra válik jogosulttá. Ilyen például a táppénz, a CSED, a GYED időszaka, amikor is általában véve az emberek a megszokott fizetésük bizonyos százalékát kapják ellátásként, hogy ne maradjanak teljes mértékben pénz nélkül.
A KATA esetében azért problémásabb ez a helyzet, mert ugye itt nincsen állandó, bejelentett bruttó fizetés, amivel számolni tudunk. Az az 50 000 forint, amit fizetünk magunk után, pedig nem sok mindenre elég. Sokakat pedig az tölt el aggodalommal, hogy ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy átmenetileg nem tudnak valamiért dolgozni, akkor vajon miből fognak megélni, kapnak-e egyáltalán bármit is, és ha igen, az elég lesz-e valamire, vagy aprópénzzel szúrják ki a szemüket.
Nos, hazudni nem fogunk, mert nincs értelme, bárki utána tud nézni annak, hogy konkrétan milyen a helyzetben mennyi jár neki. Katás vállalkozóként nem igazán fogunk úszni a pénzben, ha támogatásokból és juttatásokból vagyunk kénytelenek átmenetileg megélni. Korábban már tárgyaltuk, hogy az átlagos 50 000 forintos KATA esetében a táppénz 42 000 forint körül alakul, a CSED 52 000 körül, a GYED pedig 43 000 körül.
El kell ismerni, ez nem valami sok, és jogosan merül fel az emberben a kérdés, hogy ezek alapján vajon jó-e nekem, ha katás vagyok, vagy mégiscsak biztosabb, ha dolgozom egy cégnél, rendes, fix, bejelentett bérért, és akkor az ilyen váratlan helyzetekben sem lesznek anyagi gondjaim.
Alacsonyak az összegek, de a KATA is…
Azt kell azonban mondanunk, hogy ez azért nem ennyire fekete vagy fehér. Az összegek alacsonyak, ez tény, ugyanakkor katás vállalkozóként, ha jól megy a vállalkozásunk, jóval többet tudunk keresni annál, mint egy átlagos munkahelyen, így mivel minimális járulékot fizetünk magunk után, van lehetőségünk saját magunknak tartalékolni ezekre a helyzetekre. Akár biztosítások kötése útján, akár csak egy erre a célra, külön fenntartott bankszámlával, amihez csak akkor nyúlunk, ha valamiért átmenetileg munkaképtelenek vagyunk. A többi időszakban pedig folyamatosan rakunk bele meghatározott összeget, így a KATA után kapott minimális segítséget lesz mivel kipótolni.
Fel lehet fogni ezt úgy is, hogy ez az ára annak, hogy egyébként nagyon kevés ráfordítással tudunk vállalkozók lenni. Ezzel együtt pedig megkapjuk a lehetőséget arra, hogy részben magunkról gondoskodjunk az ilyen helyzetekben.
Másrészről, KATA-ból sem kötelező az 50 000 forintos csomagot választani. A 75 000-es pakk esetén többet fizetünk ugyan havonta, viszont arányaiban sokkal jobban járunk akkor, ha táppénzre, CSED-re, vagy GYED-re kerül a sor.
És mi van a nyugdíjjal?
Gyakran visszatérő kérdés az is, hogy mi lesz a katás egyéni vállalkozók nyugdíjával. Bár sok fiatal van úgy ezzel a kérdéssel, hogy nem érdekli, mert messze van, addigra jó eséllyel nem is a mostanihoz hasonló rendszer lesz, azért mégis van bőven, akit foglalkoztat a kérdés.
Az első kellemetlen meglepetés, hogy katásként a nyugdíj terén nemcsak alacsonyabb összegre lehet számítani, hanem arra is, hogy arányosítják a biztosítási időt. Tehát, egyszerűen szólva, többet kell majd dolgoznunk, amíg elérjük a nyugdíjhoz szükséges éveket.
Az 50 000-es KATA esetében a nyugdíjjárulék alapját 2018-ban az a 94 400 forint képezi, ami minden más járulék alapját, valamint a mindenkor érvényes minimálbér. Az a katás vállalkozó, aki 50 000-es csomagot választ, jelen szabályok szerint egy évben 365 nap helyett csak 250 nap szolgálati időt szerez – a 75000-es KATA-ra ugyanakkor ez nem vonatkozik.
Érdemes ezeket a szempontokat tervezéskor mindenkinek egyéni helyzetének megfelelően értékelni.
