Egy egyéni vállalkozó életében is adódhatnak olyan helyzetek, amikor a munka bármilyen okból háttérbe szorul, és az ember érzi, hogy nem lenne lehetősége úgy dolgozni, hogy továbbra is megérje fizetni a vállalkozás után. Ilyen helyzetekre való a Kata szüneteltetése, ami kvázi azzal egyezik meg, amikor fizetés nélküli szabadságra megy az ember. Nem folytat kereső tevékenységet, nem dolgozik, ezért fizetést nem kap, viszont járulékokat sem kell fizetnie maga után ebben az időszakban.
Nem kell egyből feladni
Nemrég volt konkrét példa a környezetemben a katás vállalkozás szüneteltetésére, amikor valóban jól jött, hogy van ilyen lehetőség is, nemcsak az, hogy folytatjuk, vagy feladjuk az egészet. A húgom fodrász, és egyéni vállalkozóként űzi a tevékenységét, ugyanakkor volt egy remek lehetősége arra, hogy néhány hónapot Amerikában töltsön.
Nagyon örült ennek a lehetőségnek, azonban rögtön aggódni kezdett amiatt, hogy most mi lesz a vállalkozóival, hiszen értelemszerűen nem fog tudni itthon dolgozni ebben az időszakban. Kicsit megijedt attól, hogy az a két opció létezik számára, hogy vagy feladja a vállalkozóit, vagy pedig fizeti a semmire a havi 50 000 forintot maga után továbbra is.
Utánajárva lehetőségeknek persze gyorsan tisztázódott, hogy nem erről van szó, hiszen a katás vállalkozást szüneteltetni is lehet. Persze csak meghatározott ideig.
A feltételek a következőképpen alakulnak:
A minimum, amit szüneteltetni lehet a KATA-t, egy hónap, a maximum időtartam pedig két év.
Amire érdemes odafigyelni az az, hogy mikor kezdjük szüneteltetni a KATA-t. Ugyanis mivel a KATA tételes adó, minden megkezdett hónapban a teljes járulékot kell fizetni, tehát nem időarányosítható, nincs töredékhónap.
Konkrét példával:
Ha én március 31-én indítom el, vagy indítom újra a vállalkozásomat, akkor március hónapra is be kell fizetnem az 50 000 forintos KATA-t teljes egészében, nem csak arra az egy napra. Ha pedig június 1-jén döntök úgy, hogy szüneteltetem a vállalkozóimat, vagy esetleg fejezem be végleg a tevékenységemet, akkor a júniusi hónapra szintén be kell fizetni az 50 000 forintot, hiába csak egyetlen nap volt az adott hónapban, amikor kereső tevékenységet folytattam.
Éppen ezért érdemes ezeket úgy időzíteni, hogy ne szúrjuk ki magunkkal ilyen szempontból. A vállalkozást indítsuk el, vagy indítsuk újra egy új hónap elején, a szüneteltetést, vagy befejezést pedig lehetőleg hónap végére ütemezzük, hogy legyen is értelme kifizetni a KATA-t.
Mikor jöhet jól a KATA szüneteltetése?
Például a fent említett helyzetben, amikor az embernek váratlanul lehetősége adódik olyasmire, ami mindig szerepelt a céljai között, viszont a munkával nem összeegyeztethető.
Előfordulhat az is, hogy kapunk egy nagyon csábító állásajánlatot, de nem tudjuk eldönteni, hogy szeretnénk-e egyből ilyen éles váltást, feladnánk-e a saját vállalkozásunkat azért, hogy másnak dolgozhassunk. Ilyenkor is szüneteltethetjük a vállalkozást, amíg kipróbáljuk, hogy mennyire jön be az új lehetőség, így ha mégis úgy döntünk, hogy maradnánk inkább az egyéni vállalkozói létnél, gond nélkül visszatérhetünk rá bármikor.
A KATA szüneteltetése jól jöhet az úgynevezett uborkaszezonokban is. Vannak olyan szakmák, illetve területek, ahol jól tudható, hogy bizonyos időszakokban nem lesz számottevő a bevétel, legalábbis annyira nem, hogy továbbra is megérje fenntartani a vállalkozóit. Ilyenkor remek megoldás lehet a szüneteltetés.
A szezonális jellegű munka törvényes végzését is meg lehet oldani katás vállalkozóként, hiszen megtehetjük, hogy azokra a hónapokra, amikor éppen nincsen munkánk, szüneteltetjük a KATA-t.
Mi van, ha folyik be pénz, amíg a KATA szünetel?
Egy érdekes kérdés a katás vállalkozások szüneteltetése esetében, hogy mi van, ha jön be pénz ilyenkor? Az világos, hogy amíg szünetel a KATA, addig nem folytatható kereső tevékenység, nem fogadhatunk új megbízásokat, nem dolgozhatunk, nem szolgálhatunk ki ügyfeleket, nem vehetünk fel új tevékenységi kört stb.
Viszont az előfordulhat, hogy a kedves ügyfél akkor akar fizetni korábbi szolgáltatásért, amikor a vállalkozásunk már éppen szünetel, viszont ha mi kiadjuk neki a számlát, akkor mégis csak úgy tűnik, mintha kereső tevékenységet folytatnánk. Adja magát tehát a kérdés, hogy mi a teendő ilyen helyzetben?
Számlát nem lehet kiállítani a szüneteltetési időszakban, tehát arról fontos gondoskodni előre, hogy a számlák ki legyenek állítva már azelőtt, hogy a vállalkozásunk szünetelne. Amennyiben ez megvan, a bevétel már befolyhat a szünetelés alatt, nem lesz vele további kötelezettségünk, ha az időarányos keretünket nem merítettük ki.
Ha például május hónaptól szünetel a vállalkozás, akkor időarányosítva a 12 milliós összeghatárt, van az adott évben 4 millió forint keretünk. Azaz, ha május után beérkezik számunkra bármilyen összeg, de az még benne van a 4 milliós keretben, akkor nincsen semmi teendőnk. Érdekessé akkor válik a helyzet, ha kimeríti ezt a 4 milliós keretet. Ebben az esetben ugyanis már meg kell fizetni utána a negyven százalékos adót.
Mi van, ha mégis dolgozom a szünet alatt?
Az egyszerű válasz erre a kérdésre, hogy ilyet nem lehet, de persze azért megtörténik. Legtöbbször egyébként teljesen ártatlanul, oly módon, hogy a vállalkozó nemes egyszerűséggel elfelejti bejelenteni, hogy véget vetne a vállalkozás szüneteltetésének. Az a gond, hogy számos esetben már későn veszik észre, hogy olyan időszakban számlázott, amikor nem is lehetett volna.
Kétségbeesni azonban nem kell, nagyon nagy tragédia nem történik ezekben az esetekben, viszont azzal lehet számolni, hogy utólag az 50 000 forintot bizony ki kell fizetnünk arra a hónapra, még akkor is, ha egyébként a rendelkezésére álló bevételi keret elegendő lenne.
